Visszatérő bőrproblémával Magyarországon és világszerte a népesség 2-3 százaléka küzd. A bőrbetegségek nagy része pszichoszomatikus betegség, azaz a szervezet testi tünetekkel pszichés problémát jelez.
A negatív stressz nemcsak pszichés, hanem fizikai panaszokat is okozhat, a gyomorpanaszok, a szorító mellkas vagy a magas vérnyomás mellett a bőrön is jelentkezhetnek a tünetei. A csalánkiütés, a pikkelysömör, az ekcéma, az akne, a rosacea, seborrhea, a bőrcsipkedés, körömrágás vagy a herpesz hátterében a biológiai faktorok mellett a pszichoszociális, kapcsolati és érzelmileg megterhelő életesemények hatása is jelentős.
Bármi lehet ilyen stresszélmény, ami az érintett számára érzelmi megterhelést jelent. Leggyakoribb a munkahelyi problémák, a párkapcsolati vagy a családon belüli, kapcsolati konfliktusokban megélt minden olyan helyzet, amikor nem érzi magát egyensúlyban, biztonságban.
A bőr a lélek igazi tükre
Idegrendszerünk és a bőrünk ugyanabból a csírahámból fejlődik ki, ezért egész életünkön át erősen hatnak egymásra. A méhen belüli lét idején a magzat, még ha nem is lát, a bőrével már észlel, érzékel, és átéli az anya érzelmi állapotait, bizonytalanságait. Ha például az anya szorong, mert nem tudja befizetni a számláit, a magzat érzékeli, és védekezéssel reagál. Ilyenkor tapasztalja meg először, hogy a „világ veszélyes, védekezni kell”, emiatt automatikusan elutasítja az átélést. A pszichoszomatikus érzékenységi hajlam tehát már a méhen belül, vagy legkésőbb hároméves korig, még a beszédtanulás előtt kialakul. A szenzitívvé vált személy a későbbi stresszhatásokra a bőrtünetek megjelenésével, majd ismételt kiújulásával reagál. A krónikus bőrbetegségek első tünetei bármikor: születéstől egészen az idősebb korig jelentkezhetnek.
Ördögi kör
Nagyon drámai, ha az egész testen vagy a látható bőrfelületeken viszkető, berepedő, száraz, rosszabb esetben vérző sebek jelennek meg. Az ember személyiségén is múlik, hogy ezt hogyan kezeli: van, aki dühösen, tehetetlenül, mások kétségbeesnek, és előfordul olyan is, aki önfeledten strandol, nem hagyja, hogy bőrtünetei zavarják az élet élvezetében. Gyakoribb azonban, hogy a betegek „kiiratkoznak” a társasági életből, a korábbi tevékenységeiket magányos elfoglaltságokra cserélik, „befordulnak”. A közösségi élményektől való eltávolodás ördögi körként tovább fokozza a stresszt - mondta Német Borbála.
A krónikus bőrbetegek gyakran nagyon lesújtóan nyilatkoznak önmagukról, selejtesnek, elutasítottnak, undorítónak tartják magukat, úgy érzik, senki nem szereti őket, de sokszor saját magukat is nehéz elfogadniuk. Reménytelennek látják a jövőjüket, annál is inkább, mert tudják, hogy ezek az állapotok – az orvostudomány mai állása szerint – egyelőre gyógyíthatatlanok. Haragot éreznek szüleik iránt, és sokan már gyerekkorukban elhatározzák, nem lesz családjuk.
Komplex terápia segíthet
A biológiai terápia átmenetileg enyhítheti a tüneteket, azonban a kiújulási hajlamot nem képes megszüntetni. Érdemes ezért pszichoterápiával vagy pszichiátriai terápiával kombinálni. Ennek során az érintett aktívan tesz magáért, és olyan módszereket sajátít el, amelyek segítik, hogy a nehéz életeseményekre ne bőrtünetekkel reagáljon. A pszichoterápia általában hosszabb időt igényel, hiszen mély és összetett az alapvető probléma. Viszont a segítségével jelentős javulás érhető el az életminőségben: a tünetek gyakran csökkennek, és tovább tartanak a tünetmentes állapotok. Megfelelő pszichoterápiás folyamattal az érzékenységi hajlam átdolgozható, illetve a kapcsolatok javulhatnak, csökkenthetők az érzelmi hullámzások.
Mivel a hajlam alapja, az érzékenyedés a beszédtanulás előtti időszakban alakul ki, a szóbeli konzultáció nem éri el a probléma gyökerét. A módosult tudatállapoti technikák segítik az ellazulást, és a mélypszichoterápiás eljárásokkal javul az énhatárok kezelése: könnyebb lesz nemet mondani, rendeződik az önértékelés, és magabiztosabb lesz a fellépés. Ezek eredményeként javul az életminőség, átalakul a stressz megélése, az érintettet már nem zavarja az, ami korábban tüneteket okozott. Vagyis az „énerő” erősödésével elviselhetőbbé válnak a külvilág megterhelései, és így enyhülnek a bőrpanaszok is - mondta a Budai Egészségközpont szakpszichológusa.
